depeCHe MODE Fanzine - FREESTATE.hu
 
depeCHe MODE Fanzine - FREESTATE.hu
depeCHe MODE Fanzine - FREESTATE.hu
Cikkek | Koncertbeszámolók
Hirdetés
ÖRDÖG VAGY ANGYAL?

Idén másodszorra misézett fővárosunkban az elektromos messiáshármas, ezúttal a Puskás Ferenc stadion nevű szentély aktuális szakítószilárdságát tesztelve. A megjelent negyvenezer hívő látszólag önmagáért beszél, mégis vannak még, akik húzzák a szájukat. Vajon még mindig majomszeretettel követik Personal Jézus Krisztus Szupersztárt és a két kántort az emberek, vagy a bálványimádás korának lecsengte óta immár tényleg csak a zenei zsenialitás nyom a latban? Az ellentábor pedig csak dafke fikázza a fekete sereget, vagy mint Pély Barnának, nekik sem jött át, hogy az elektromos zene a Kraftwerk utáni legnagyobb forradalmárairól van itt szó?

Szöveg, kép: © Hanula Zsolt

Illusztráció

Abban még nagyjából egybecseng mindenki véleménye, hogy a márciusi előzenekar, a The Bravery, amelynek frontembere színpadi látvány gyanánt időről időre hanyatt vágta magát, és rángatózott, illetve a mostani Placebo között Peter Gordino zongorázhatná a különbséget, bár utóbbi énekese azért néha böföghetne egy tenkjút. Azt persze túlzás lenne állítani, hogy színpadra lépésükkor a fanatikusok egy emberként sikítanak fel, mint az elsőáldozó lányok, ha a bugyijukba nyúlnak, de azért azt mindenki elismeri, ezek a srácok nem a vidámparkban lőtték a basszusgitárt. Ettől persze még a Depeche Mode más liga, és valószínűleg számos komoly zenei képzésben részesült előadó is lelkes amatőrnek tűnne mellettük. Némely rajongó azért már aggasztónak találja a mikrofonállvánnyal a mai napig 88-as (ezerkilencszáz…) fordulatszámon pörgő, a száguldó misecirkusz istentiszteleteit látszólag fáradhatatlan lelkesedéssel celebráló pap, Dave Gahan egyre inkább elharapódzó Michael Jackson-szindrómáját, ami sajnos nem csak abban merül ki, hogy a színpadon fogdossa a pöcsét, hanem abban is, hogy olyan mániákusan zárkózik el a rajongói elől, mintha azok AIDS-es tűvel akarnák megszurkálni. Merthogy hagyjuk már ezt a jaj, megint itt vannak heten, ha mindnek adok autogramot, az 27 másodperc az életemből-szarságot, ha unja a bálványimádókat, menjen el gázóra-leolvasónak; állítólag egy csomó ember él úgy, hogy sosem volt popsztár. Ebben is van valami. Meg hogy elég kiábrándító, hogy nemhogy a setlist, de a spontánnak eladott apró rezzenések, úgymint tagbemutatás/énekeltetés/köszönjük! stb. is minden látszat ellenére jól megkomponált mozaikdarabjai a show-nak, de legalábbis a rutin okán egymás klónjaivá vált ál-improvizációk. Mindezen jól felépített érvrendszert a hardcore fanok egy jól irányzott „Anyád!, akkor is Martin az isten!”-felkiáltással annulálják, végképp parttalanná téve ezzel a további vitát.



Illusztráció

Végeredményben tehát megállapítást nyer, hogy az egész show egy számtalanszor előadott színházi előadásnak hat – hozzátéve, hogy egy pazar darab isteni prezentációjáról beszélünk. Ha a DM áll a színpadon, dacára a naptárnak olyan szombat esti láz keríti hatalmába az egy kisebb város lakosságát is kitevő népet, hogy Travolta semmi kokain segítségével olyat nem élt át az üveggömb alatt. A boldog nyolcvanas évek szinti-apostolainak olyan, már akkor örökzölddé kanonizált örömhírei, mint a Stripped vagy a Behind the Wheel orgazmusközeli állapotig juttatják a budapesti közönséget, akiknek idén már másodszor jó. Öt év böjt után ez nem is rossz. Az I Feel You képi aláfestése a színpadon a szex témája köré épül, az addigra már a végletekig felajzott közönség üvöltve üdvözli a kivetítőn feltűnő meztelen tehenészlányt, és csak a hölgy rajongók emlékeznek másnap, hogy a modell időnként pislogott is… A Personal Jesus maga egy össznépi gigantikus Halleluja!, ráadásul ez az a dal, amelyen elég jól körülhatárolhatóan lemérhető, mit jelent a DM az egyetemes zenei életben, hiszen buzgó vallásosok és antiklerikális anarchisták egyaránt kedvenceik közt tartják számon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy előbbiek közül egy Johnny Cash nevű úriember, utóbbiak soraiból pedig egy Marilyn Manson nevű úrihölgy is feldolgozta nagy sikerrel, és nem gúnyból. Ezt követően az Enjoy the Silence refrénjének közös eléneklése pedig alapvetően ír felül mindent, amit a doktorok eddig a tömegpszichózis fogalmi köréről gondoltak. A Photographic alatt állítólag megint klassz volt a színpadi kép, ezt többen sem megcáfolni, sem megerősíteni nem tudjuk, akkora volt a zúzás.

Bár számos hozzáértő még mindig a legkedvesebb sportjukként az öngyilkossági kísérletet megjelölő halálmadarakként tartja nyilván tudatalattijában a Depeche Mode rajongótáborát, ám ezzel szemben a valóság az, hogy engem ketten is a pozitív gondolkodás jótékony hatásairól győzködtek hosszasan ezen az estén. Például, hogy ha az alkotó el is zárkózik, az alkotást magát, attól még lelkiismeret-furdalás nélkül lehet imádni. És hogy a „karrierzáró turné” szóhasználat egyre gyakoribb elharapódzása ellenére talán látjuk még Budapesten a Depeche Mode-ot.

Szöveg, kép: © Hanula Zsolt


   
   

   

2006.06.18. 18:48 | Faith | 13979 Olvasás | 28 Hozzászólás | Nyomtatás
 
Hozzászólások: ÖRDÖG VAGY ANGYAL?
Lapozás:  1 2 >
28. Hozzászóló: Niki | Időpont: 2010.02.08. 18:35

“egy Johnny Cash nevű úriember”  :-)
A Johnny Cash. ‘A’

 
27. Hozzászóló: mata-hari | Időpont: 2007.06.07. 09:03
mata-hari

Semmi baj nincs azzal, hogy valaki - főleg (vérbeli) dm rajongóként - megfogalmazza - ilyen-olyan stílusban - a negatív kritikát kedvenc együtteséről… kell is! Mert ha nem lennénk kritikusak, akkor nem látnánk a változást, a fejlődést, FIGYELMETLENEK lennénk, akiknek minden tökmindegy csak DM legyen…
Tény és való, hogy - ha csak néhányunk is látja a (legalábbis) számunkra - furcsa, kellemetlen, zavaró változások, változásszerűségek a srácok zenéjében, előadásmódjában ott van!
Lehet persze magyarázni a kiadóval, a srácok magánéletbeli változásaival, az elmúlt 20onxakárhány évvel, magával a zenei hangzásvilág változásával, a hangszerekkel (mindenféle szám.gépes progik…)...stb stb…
Én elsősorban úgy érzem, hogy már nem ők gyakorolnak hatást a zene világára, hanem mintha nekik kellene “alkalmazkodniuk” a kor hangszereléséhez. Jó nyílván azt használják, amivel jobb, egyszerűbb stb…
Mégis végighallgatva jópár Erasure albumot, ott valahogy állandóbb a hangzásvilág és mégsem unalmas… legalábbis számomra…
Oké, persze a dm mindig egy doboz bonbon… sose tod mit veszel ki belőle, azaz ők mit raknak eléd… mindig egy meglepi… És ezért dm a dm.
De mégis, akkor is…!
Szénának igaza van! A prezentációban van vmi “félrecsúszás”..., vmi zavaró...
A PTA (néhányat…) túrnékat hallgatva (európait és amerikait) és egy-kettőt végignézve tényleg ugyanaz (nagyon-nagyon hasonlóak voltak) a forgatókönyv. Ugyanakkor tapsikolunk, ugyanakkor dörgölőzünk Martinhoz stb stb… Jó nyílván minden estére nem készülhetnek más és más setlist-tel…

És néha én meg pont úgy éreztem, hogy vannak számok, amiket meg hanyagul “csak-játszuk-már-le-és-kész” módon adtak elő... Mintha unnák (ami nem zárható ki, persze!!!)...

Azt teljes mértékben megértem, hogy nem szívesen érintkeznek rajongókkal…(már) Még akkor is ha tk. ez velejárója a “szakmájuknak”, egy idő után én is megunnám, hogy szemtelenül lefotóznak, amint épp eszem-iszom, fújom az orrom stb stb… vagy épp szállnék be az utómba és befényképeznek csak azért is! És a sikítozást, se nagyon bírnám, bár az nem rám nézve lenne kellemetlen a nyílt utcán…, amint éppen reggel kocogok…
(Bár ez csak részemről lenne/van így, aztán ki tudja, lehet ettől nőne az egom…)  :-)  |-|
Az is tény, hogy örökké nem lehet ugyanazt az imázst HITELESEN képviselni… egy idő után (pont azért mert sok minden változik akaratunk ellenére is a világban, környezetünkben) mi is változunk, és ezek furcsaságokhoz vezetnek… Talán túl sok idő telik el egy-egy közös dm stúdioalbum között és ezért “megdöbbentő” olykor az eredmény…

Röviden-tömören ennyi… 8-)
Remélem látjuk őket még őket DM-ként és rácáfolnak minden feltevésre, találgatásra, hogy vége… nincs több… :[

 
26. Hozzászóló: IlovaDM | Időpont: 2007.01.06. 16:20

Én nem igy gondolom egyszerün csak szeretem a dalaikat. |-|

 
25. Hozzászóló: CNCRD | Időpont: 2007.01.06. 13:30

Az azért elég szüklátókörüségre utal ha csak Depeche Mode-ot hallgatsz.

 
24. Hozzászóló: IlovaDM | Időpont: 2007.01.05. 20:57

Én nagyon szeretem a Depeche Mode minden tagját ugy ahogy van szerintem a legjobbak akkor voltak a fiuk amikor még Alain is velük volt.De aki igazán DM fan az tudja miröl is beszélek én minden nap hallgatok zenét csak DM-et és imádom a régi dalaikat ugyan ugy ahogy az uj lemkezt is szerintem a Martyr nagyon jo.Még az én listámon:RUSH,Happiest Girl,If you want,stb   |-|

 
23. Hozzászóló: CNCRD | Időpont: 2006.07.09. 19:53

a hivatalos oldalról pedig le lehet tölteni 8 új demót.
Printelhetô borítóval egyetemben.

http://www.client-online.net/


jobbra a FREE music downloads-ra klikkelve. Plusz van még pár régebbi letölthetô kinemadottdal.

 
22. Hozzászóló: széna | Időpont: 2006.06.30. 09:12

yah!
nem rossz!
sőt!
egyre jobban tetszik!
|-|

 
21. Hozzászóló: Faith [Admin] | Időpont: 2006.06.27. 10:27
Faith

Keress a Rock and Roll Machine c. számukra.

 
20. Hozzászóló: széna | Időpont: 2006.06.27. 09:43

szégyen gyalázat, de még nem hallottam egy számukat sem!
(az utóbbi években a kraftwerk nálam a nagy felfedezés)
le lehetne tölteni valami kis ízelítőt valahonnan?
;)

 
19. Hozzászóló: Faith [Admin] | Időpont: 2006.06.27. 09:25
Faith

Andy téma: viszont a CLIENT az nekem bejön :)

 
18. Hozzászóló: Faith [Admin] | Időpont: 2006.06.27. 09:25
Faith

Ami Alan-t illeti, szerintem esélytelen a visszatérés - sajnos. Amiben még bízom az egy Alan + Dave kooprodukció. A régi viszonyukat ismerve, erre van is esély, hisz ha jól tudom ök ketten nagyon jóban voltak. S anno Andy volt az egyik fontos ok, amiért Alan távozott. [bár lett volna fordítva…]

 
17. Hozzászóló: Faith [Admin] | Időpont: 2006.06.27. 09:21
Faith

szomorú, de van benne valami!

 
16. Hozzászóló: széna | Időpont: 2006.06.27. 07:01

igen, aszthiszem az lehet az “elfajzás” egyik fő oka, hogy Alan kivált, bár amin azokban az időkben keresztülment a banda, érthető.
Mondjuk szerintem ennyi pihenő után Alan igazán visszajöhetne!!
azóta Dave is jó útra tért.
:-)
szóval valószínű, hogy sokat számított Alan antishowbiznisz látásmódja.

 
15. Hozzászóló: mönye | Időpont: 2006.06.27. 06:32

Még valami, SZERINTEM, amit elértek hosszú évek munkájával, azt egy év alatt képesek lerombolni….......::-((((((((((((((((((((((((((

 
14. Hozzászóló: mönye | Időpont: 2006.06.27. 06:17

Sajnos igazad van! Szerintem a nagyon alulértékelt Exciterben is több művészi érték van, mint a PTA-ban. Hogy ez mennyire függ össze a MUTE beolvadásával az EMI-be, azt nem lehet tudni. Lehetet, hogy az EMI jobban beleszól az album hangzásába? Vagy kevésbé engedi a művészi szabadságot? Szerintem NEM, de végül is ki tudja? Vagy lehet hogy rossz helyen kapizsgálok és egyszerűen csak az a baj, hogy nincs Alan, akibe szorult valamennyi ebbből a művészi értékből? De lehet, hogy ez sem a teljes igazság, mert pl. Mart Counterfeit2 lemeze zseniális lett, és ott sem a marketing szempontok érvényesültek…

 
13. Hozzászóló: széna | Időpont: 2006.06.25. 08:44

na de pont most számítanak az anyagi dolgok, amikor már milliárdosok mindannyian?!!!!!
ezt nem tudom felfogni az egészben!
most kéne csak igazán, hogy a művészetről szóljon a dolog!
most spórolnak a videóklippen, meg a hangtechnikán, meg adnak 7000 forintért egy pólót?!!!
persze én sem tudok jobbat a zenei palettán, és nem is akarok, viszont ezek miatt a dolgok miatt szinte teljesen eltünt a “mozgalom” jellege az egésznek, a depech mode-osság.
:-(
valakinek ez szinte vallás. (volt)
és itt most (nem) magamra gondolok.

 
12. Hozzászóló: mönye | Időpont: 2006.06.24. 18:02

hát az biztos, itt már több anyagi érdek van, mint művészi érték, DE, akkor inkább ezt választom, mint a sláger, danubius, juventus és egyébb shit zenei rádiók minősithetetlenül gyenge választékát…................:-))))

 
11. Hozzászóló: lackókácska | Időpont: 2006.06.23. 19:31
lackókácska

SÓBIZNISZ GYEREKEK ! Színház az egész , itt a költészet és a zene párosul . Egy sikeres darab , amely 25 éve fut . Én nem tudom megunni az előadást és mindig találok valami érdekeset benne újra és újra !!!!

 
10. Hozzászóló: Zútika | Időpont: 2006.06.22. 16:13
Zútika

Igen,mivel az nem klipp,hanem egy élő felvétel,és ugrál benne néha a Mr.Feather…valamelyik cikkben meg a szerző szinte arra kérte Anton Corbijnt-hogy rendezzen hozzá klippet…ez nem történt meg,de a Suffer Well egy kiemelkedő munka lett!Hát igen,a korszak egyetlen Anton klippje!;-)
Sajnos Én 1987-ben születtem,és idén voltam életemben először Mode koncerten…a népstadioni viszont fenomenális volt,örülök,hogy -ha nem is az “Aranykorban”-de legalább láthattam a fiúkat élőben…remélem nem ez a karrier-záró turné,mint ahogy sokan rebesgetik….
És Faithnek igaza van…a Violator után jött a cúcs,a SOFAD!Bár szerintem az előző 3 album is egy hatalmas csúcs,mind vizuálisan,mind zeneileg! |-|

 
9. Hozzászóló: Gabe | Időpont: 2006.06.22. 16:04

Köszönöm a választ Széna.
Ezzel a mondatoddal egyet kell , h értsek..
A Precious klippje tényleg elég gyengének bizonyul a zenekar múltját tekintve…
(de megjegyezném, h a John The Revelator klippjével is hasonló érzéseim támadtak…;-)

 
Lapozás:  1 2 >
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned, ezt a belépési oldalon megteheted. Amennyiben még nem regisztráltál azt a regisztrációs oldalon tudod elvégezni.


You must be logged to post comments, You can enter on the login page. If You're not registered yet, You can do so on the registration page.
FREESTATE.hu - Képgaléria
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
FREESTATE.hu ©