Pont. “When I quote this part of the review to Gore it?s the only time in the interview he becomes visibly agitated and gives one of his most in-depth answers. ?There?s the song ?Eternal? which I wrote for my daughter. When I wrote it, it?s almost like an interlude and it?s almost like black comedy; there?s a bit in it where the black cloud rises and the radiation falls. When somebody brought this up with me before I was saying, unfortunately, we are in a time when we have to worry about nuclear weapons again. We have a madman in the White House who, that week when I did the last interview, had made comments saying sanctions were no longer an option with North Korea and I was saying, ?What?s the next step?? If there is any nuclear war I get affected too and it?s the same with the environment.? http://drownedinsound.com/in_depth/4151008-we-ve-lost-our-spiritual-way—-dis-meets-depeche-mode

Szerintem jó így. A több értelmezési lehetőségből meg kellett ragadni egyet.

Egyébként zseniális szám! Az tetszik itt, ahogy az albumstruktúrában az egyik dalból következik a másik. Itt a Cover Me-Eternal-Poison Heart egy remek hármast alkot amiben az Eternal a “mélypont”, onnan jutunk a felszínre a Poison Heart végére.

Direkt fordítottam így, mert ez érzékeltetni akartam, hogy ezt most nem a feleségének, hanem az újonnan született gyermekének írta - Johnie Lee-nek. A szülők gyakran adnak csókot gyereküknek és mondják nekik, hogy kicsi szerelmem… Itt apa - lány kapcsolatról van szó. Így érzem. Nem fordítottam félre.

Akkor a gyermekét csókolja és nevezi szerelmének? ez tetszik??
szerintem meg félrefordítottad de ahogy érzed…....

Nekem így tetszett…

Az nem ‘‘gyermekem’’ lesz. Hanem inkább kicsim….